Vakok és Gyengénlátók

Isten hozta!

Köszöntöm Önt, Tisztelt látogató!

Örülök, hogy érdeklődésével megtisztelte honlapunkat! Szeretném remélni, hogy a közeljövőben személyesen is ellátogat hozzánk, s mindazt, amit a számítógép előtt ülve megtudhat rólunk személyesen is megtapasztalja, s érzékeli hogy egy meleg kézfogás, egy kedves szó mennyivel közelebb hozhat bennünket embereket!

Kérem Önt, hogy ha javaslata, kritikai észrevétele, netán elismerő véleménye van, azt ossza meg velünk, segítve ezzel azt, hogy szélesebbre tárjuk a kaput, melyen keresztül magunkhoz hívjuk és beengedjük a világot!


Lunk György
polgármester







Ácsteszér bemutatása


Ácsteszér festői környezetben helyezkedik el a Bakony északi lábánál, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk.

A tiszta levegőjű környezet, a vadban gazdag erdőségek vonzó úti céllá teszik a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

Kedvező fekvése biztosítja a nyugalmat, ugyanakkor könnyen elérhetőek a településtől kb. 45-50 km-es körben elhelyezkedő Tatabánya, Komárom, Győr, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár nagyvárosok, a Dunántúl idegenforgalmi központjai, látványosságai.


A község népessége: 683 fő



Ácsteszér története

A település első okleveles említése 1392-ben Alch Thezer volt. Neve az itt lakó ácsokra utalt. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945. március 27-én értek véget területén. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint huszonhét vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.



Nevezetességek


  • A község műemlék jellegű késő barokk katolikus temploma, mely 1792-94 között épült.
  • A Táncsics Mihály Emlékház, mely 1971-ben nyílt meg, és a község híres szülöttének állít emléket.
  • Táncsics Mihály (1799-1884) író, publicista, politikus. Nyelvészeti, történelmi, földrajzi tárgyú munkái, valamint az 1840-es években megfogalmazott politikai röpiratai tették ismertté. Az 1848-as, márciusi forradalom egyik fontos alakja volt.


Rendezvények

  • A minden év márciusában megrendezett Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál.
  • A március 15-i nagyszabású ünnepség, és koszorúzás a Táncsics Mihály emlékhelyeken
  • Az augusztusban lebonyolított falunap.
  • Az augusztus közepén-végén a község területén áthaladó „Sárkányi Őrület" futóverseny.
  • A Táncsics emléktúra
  • A novemberi Búcsú
  • Falukarácsony

Információ


Ácsteszér Község Önkormányzata
2887 Ácsteszér, Kossuth Lajos utca 45.
Tel.: 34/598-006, Fax.: 34/388-088


Névjegy
Hivatalos név : ÁCSTESZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Székhely : 2887 Ácsteszér, Kossuth Lajos utca 45
Telefon/fax: 34/388-088 



Gyakran keresett oldalak